A lelek keplete

Ha a fold legkori nyomasanak, vagy a gravitacionak, vagy a fenysebesegnek van keplete, akkor a leleknek is van. Ha ugy tekintjuk a lelket mint fotont (fenyreszecske) ami kalauzol folyamatosan a vilagegyetemben, akkor a keplet valahol az abszolut fenysebeseg es az abszolut fenyelnyeles kozott van. Bar ez a megfogalmazas inkabb jelensegre utal mintsem kepletre, attol fuggetlenul minden jelenseget kepletbe lehet foglalni. Ezt akar hullamfugveny osszeomlasnak, akar a tudat es az anyag kozotti kolcsonhatasanak nevezzuk, a megfogalmazas a valosagtol azert meg tavol all, de leegyszerusitve kb. errol van szo. A lelek olyan mint egy atomrobbanas (illetve annak a milliardszorossa a vegtelenen, nem kobon es nem negyzeten, hanem a vegtelenen) az a leheto legkisebb terben elhelyezkedo 'vilagreszecske' amely a leheto legnagyobb energiaval rendelkezik. Hogy miert ennyire paranyi es egyben a leghatalmasabb is? Ahhoz, hogy a halal/ujjaszuletes pillanataban tovabb tudjon lepni egy mas letformaba, barhova 'be kell ferjen' es, hogy 'soha ne vesszen el' utazas kozben, egyben a leghatalmasabb is kell legyen. Ha ezt kepletbe kell foglalni akkor a vilag osszes kepletet ugy kell osszeolvasztani, kolazsolni, hogyha ujra reszleteire osztjuk oket, ugyanzon igazsagot fedjek.