Utazni az idotlen idoben.

Az idoben akkor is utazunk ha nem feltetlen arrol a bizonyos idogeprol van szo. Idoben vissza utazni viszont nem lehet. Ha 2006 szeptembereben neked valamilyen formaban ez is megis sikerult es visszamentel 1745 juniusaba, akkor leted az orokkevalosagig 2006 szeptember es 1745 junuisa kozott van. Szoval fiktiv idomasinak letezese elegge kizart, sot ezzel ellentetben az ido nagyonis csak egy egy iranyu es egy iranyitasu tengelyen halad visszafordithatatlanul elore . Megis ezaltal talan megis lehet trippelni az idoben, illetve leallitani. Ha van egy egyenes amelyik, ha veges, ha vegtelen es ezen halad az ido 45km/h (egy bizonyos sebesseggel) es ezt az egyeneset lassan osszehuzzuk, akkor hosszusaga csokkeni fog, viszont szelessege tagulni fog es ide 'befolyik' az az idotartam amelyik elveszik az egyenes erdeti hosszusagabol. Ha addig csokentjunk ennek az egyenesnek a meretet amig szelessege olyan hosszu lesz mint amilyen hosszu volt eredetileg a hosszusaga, akkor eredeti iranyabol kibbilentjuk az idot, egyszoval leallitjuk, viszont attol meg halad mas iranyba. A valosagban kb. csak ilyen szinten letezhet ido utazas, ha alapbol egyaltalan letezik ido. A vilagegyetem dolgai nagyon hajlamosak arra, hogy kizarjak onmaguk letezeset vagy minmum bizonyitsak az elentetuk letezeset is, az onmagukeval parhuzamosan. Ha az ido letezik es konstant telik, akkor ezzel egy idoben azert nem letezik, mert allando (Az allando mulas/teles kovetkezteben). Ha valami allando, nem telik, nem mulik. Ha az ido nem telik vagy nem mulik, akkor nem is letezik.