Akarat

Az akaratnelkuliseg erosebb keptelenseg, mint lehetosegnelkulisegben lenni tettre kesz. Ha valaki valamit abbol az okbol nem tud megcsinalni, hogy nem akarja, sokkal lehetetlenebb, mint akarja, de nincs semmi lehetoseg. Aki nem akarja az mar az alapoktol kizarja, hogy megtortenjen a cselekedet, tett. Aki ambicios es akarja, az lehetoseget teremt. Eloszor lehetoseget, majd a lehetoseg a tovabbi akaraterejevel egyutt, elvegzi a feladatot, a cselekvest. Ha valakinek azt mondjuk, hogy tegyen magaert vagy valakiert, de o nem akar 'pedig tudna'.. nem. Nem tudna. Nem tud. Nem akar = nem tud. Akar = Tud. Ha semmi lehetoseg nincs, akkor is tud, mert amint emlitettem, egyszer lehetoseget teremt, majd elvegzi a munkat. Ha valaki valamit nem tud csinalni es meg lehetoseg sincs, felesleges azt mondani, hogy csupan azert nincs elvegezve a munka mert nem akarta. Nem tudta. Igy is veheto, vagy talan CSAK igy veheto. A kenyszermunka nem azert mukodik mert nem akarjak. Akarjak. Akarjak, de nem a munkaert, hanem az eletben maradasert. Van motivacio, van akarat. Termeszetesen hamarabb elhal, mert aki mindig 'kedvetlen akarattal' vegez egy munkat, az hamarabb kimerul, majd vegul nem tudja, nem akarja csinalni mar. Tehat NEM TUDJA! Ha valaki valamit nem akar, kar eroltetni ra. Konfliktus, harc lesz belole. Az akaratlansag legerosebb keptelenseg. Minden amit nem csinalunk, nem akarjuk, minden amit megcsinalunk AKARJUK. Nem szivesen ismerik ezt be az emberek, nem is ertenek egyet. Vagyni, abrandozni es akarni nem ugyanaz. Kedvetlen lenni, nem akarni, faradt lenni. NEM UGYANAZ. Sem faradtsag, sem lelketlenseg, sem fizikai fogyatekossag nem erosebb keptelenseg mint az akarathiany. Aki nem akar, annak segitsegre van szuksege. Motivaciohianyos, eletkeptelen. Aki segitseget sem tud befogadni, nehez segiteni vagy nem lehet, az sulyos bajban van, eletveszelyben, barmennyire is nevetsegesnek hangzik ez. Egy akarathianyos embernek motivaciot kell adni, nem eroszakos segitseget. A legerosebb motivacio a szeretet, tisztelet, munkaja megbecslese. Mindenki csinal valamit, nem mindenki kap jutalmat. Ez vezet motivaciohianhoz, akaratlansaghoz. Aki nem akar, az nem kimondottan lusta vagy felelosegkerulo. Nem igy kell itelni. Meg jobban eltiporjuk. Az akarat a kolcsonos tisztelettol kepzodik, fejlodik, teremt.

Latnok

A latas, jovolatas azt jelenti, hogy tagabb, 'teresebb' idoskalan letezik a jos elmeje. Nem csak a jelenben el hanem 'egyidoben' multban is, jovoben is, az ido vegtelensegen ezek vegulis mind-egyek, vagy ugy is szemlelhetjuk, hogy nem jovobe latas, hanem az egesz ido a jelen. (Ha az ido 'vegerol' nezzuk, a jovobol nezunk 'elore', akkor a mult a jovo es a jovo a mult). Egy jos nem azert latja elore a dolgokat, hogy valtoztasson, vagy elorejelezzen mas embereknek, hogy valtoztassanak, egy jos teljesen tisztaban van, nagyon jol tudja (eppen ettol jos), hogy NEM LEHET valtoztatni. Csak ugy tortenhet, ugyis tortenik es ugy is fog torteni. Egy jos egesz egyszeruen multidimenzionalisan el, nem azert lat, hogy valtoztasson. Egesz egyszeruen lat. Ha egy eloleny tud valtoztatni a realitas rendjen, az mar nem jos, nem ember. Csak a 'teremtok' (persze az ember is az) valtoztathatnak. Valtoztatni = Teremteni, es ez meg mindig nem azt jelenti, hogy a jovon valtoztat. A jovo az a jovo, ami JONNI FOG. Aki a JOVOT LATJA, tehat azt AMI JONNI FOG, BEKOVETKEZNI FOG, evidens, hogy NEM VALTOZTATHATO. Ha igen, akkor nem a jovot latta, csupan tippelt.

Ha a let torteneset a sakkhoz hasonlitom, a sakkban az elso lepesektol 'elore van irva', hogy ki lesz a nyertes es ki lesz a vesztes. Csupan a 'tancot lejarjak'. Vegigjatszak. Profik feladjak.