Tudatosság (Nincs mindenkinek következő élete)

Tudat és térpszichológia. Fennmaradásunk kutatása az idő végtelen vásznán.

Aki abban hisz, hogy van következő élete, annak jó tudni azt is, hogy ez tévhit is lehet. A magasrendű tudatosság adja azt, nem az ábrándozós tévhit. Aki nem elég tudatos, az a testével együtt visszamegy a földbe, visszaszívja, a tudatosság a tér felé tágul mindig. Az erős tudat el tud szakadni a földtől, és a végtelen térben kalauzol mindaddig, ameddig akar, erősségétől függően. Nincs mindenkinek következő élete. Az alacsonyabb tudatrezgés közelebb áll a földhöz, így a föld azt visszahívja, mert az övé, a magasabb tudatszint a téré. Természetesen újra 'kinőhet' a földből valamilyen formában, de az már nem az a személyiség, az erősebb tudat jobban meg tudja őrizni, fejleszteni személyiségét és új alakot ölteni hasonlóbb vagy akár fejlettebb formában. Egyénenként nem a földből eredünk, de a fajunk onnan ered. Minden onnan ered, ami földi teremtés, csupán a tudatunktól függ, hogy mennyire maradunk ezen az eredet szinten. Ez nem azt jelenti, hogy földinek lenni valami negatív dolog, korántsem, hanem azt, hogy teljes létünk folyamán mennyire tágul tudatunk és végül majd valahol máshol, vagy akár itt, mennyire maradunk önmagunk. Minél tágabb lesz, annál jobban önmagunk maradunk még egy elhunyás esetén is, utána is. Teljesen soha nem veszik el az, amiből vagyunk, de az, akik vagyunk, az elveszhet. Tudatosság, tudatszint kérdése. A személyiség akár a test, elveszhet. A belső energetikánk az viszont nem, de ha nem ismertük meg azt eléggé, akkor igen. Még pontosabban: mi veszítjük el, nem az lesz semmivé. A kiteljesedett tudat csupán azt jelenti, hogy legbelsőbb vagy akár legkülsőbb energiánkkal eggyé válunk, persze eredendően egyek is vagyunk. Pontosan ez a lényeg. Ez a lény. A lény, aki vagyunk, aki tudatosul. Akarva akaratlanul létezni fogunk mindig, de nem kimondottan abban a formában, amelyben a jelenben vagyunk, akik vagyunk, mint személy. A téridő kontinuitásban a személyiség nem feltétlen egy maradandó dolog, kivétel, ha elég tág a tudat ehhez. A személyiség a testtel együtt elhalhat. A személyiség van a legközelebb a testhez, szoros kapcsolatban van, bizonyos szempontból teljesen egyek is, viszont a szellem, az elme és a lélek, a tér és a tudat kissé 'távolabbi' vagy akár közelebbi, belsőbb dolog már. Tér, lélek, elme, személyiség, test. Hogy miért van szaporodás és elnépesedés? Pontosan ezért mert egyre kevesebb az igazán tudatos elme, csupán testi szinten nő a 'lelkek száma'.