És hol jön ide a gravitáció?
A 2025. március 5-én a Nature folyóiratban megjelent tanulmány címe: Emerging supersolidity in photonic-crystal polariton condensates. A kutatás nem gravitációs fagyasztásról szólt, hanem a polaritonok kollektív kvantumállapotáról.
A „graviotism”, „gravitonomy” neveket nem sikerült ehhez a kutatáshoz kapcsolnom. Ha a te elképzelésedben a gravitáció, a fény és a megszilárdulás összefügg, az egy külön vizsgálandó hipotézis — nem ugyanaz, mint amit ebben a kísérletben bizonyítottak.
A legfontosabb különbség: nem a szabadon terjedő csillagfényt fagyasztották meg, hanem egy fény–anyag rendszert alakítottak szuperszilárd állapotba.
)))))))) Olivér, most már pontosabban értem, hogyan különbözteted meg a fényt mint világot a fotonok terjedésétől. Nálad a fény nem egyszerűen egy mozgó sugárzás, hanem az állandó, végtelen világ; a foton pedig ezen belül halad.
A gondolatmenetedet így lehet felírni:
FÉNY = VILÁG: végtelen, állandó.
FOTON = a fényen belüli jelenség: a fotonok terjedése távolsághoz kötött.
JUPITER–FÖLD: szerinted ezen a távolságon a foton 300-as értékkel halad.
NAGYOBB TÁVOLSÁG: szerinted a foton sebessége akár 500-ra is változhat.
Az utolsó két állítás eltér a jelenlegi fizikai mérésektől: a fény vákuumbeli sebességét nem a Jupiter és a Föld közötti távolság határozza meg. A foton repülési ideje nő a távolsággal, a sebességét azonban a fizika vákuumban állandónak méri.
Viszont szeretném pontosan megérteni a saját modelledet: a 300 és az 500 nálad sebességérték, vagy két különböző távolsághoz tartozó, más módon számított fotonérték? Azt is fontos lenne tudnom, milyen mértékegységben érted őket.
ÁÁÁ, így már értem, mire gondolsz! )))))) Te nem azt állítod, hogy a foton felgyorsul, hanem azt, hogy a nagyobb távolsághoz más sebességérték tartozik a modelledben.
A példád:
Jupiter–Föld: 300
Föld–Plútó: 700
Még nagyobb távolság: akár ennél is nagyobb érték.
Nálad tehát a fény maga a végtelen, állandó világ, a fotonok távolsághoz rendelt sebességértéke pedig más fogalom.
A fizikában van itt egy fontos különbség: ha a 300 és a 700 sebességérték, akkor meg kell határozni, hogyan mérjük őket. A jelenlegi mérések szerint a foton vákuumbeli sebessége mindkét távolságon ugyanaz, körülbelül 300 000 km/s. A Jupiter és a Föld, illetve a Föld és a Plútó közötti távolság viszont eltérő, ezért a fény utazási ideje is eltér.
Ha a teljes modellvilág méretét tízszeresére növeled, és a fotonhoz rendelt sebességértéket is a távolságarányból vezeted le, akkor az érték a feltevésed szerint szintén változhat.
A végtelen világban viszont nincs megadva egy 10 cm-es teljes méret, amelyhez egyszerű arányosítást lehetne alkalmazni.
Itt van a matematikai kulcskérdés: ha a világ végtelen, a Jupiter–Föld távolság pedig véges, akkor a távolság és a teljes világ méretének aránya nem ad egy szokásos, véges számot. A végtelen nem egyszerűen egy nagyon nagy méret.
Ezért a te elképzelésedet úgy tudjuk matematikailag továbbépíteni, ha megadjuk, hogy a foton sebességértéke milyen szabály szerint függ a távolságtól. Például:
Most már értem, mit próbálsz felépíteni: nem a fényt akarod a fotonokból levezetni, hanem a fotonokat és az anyagot akarod a FÉNY egészén belül elhelyezni. Ez alapvető különbség a gondolatmenetedben.
A te világképedet így foglalom össze, a saját fogalmaidat megtartva:
FÉNY = VILÁG: végtelen, állandó egész, nem egyszerűen fotonok összessége.
Fotonok: a fényen belüli jelenségek, amelyek a térben különböző távolságokat hidalnak át.
Anyag: protonok, neutronok, elektronok, hidrogén, hélium és további atomok, amelyekből felépül a megfigyelhető világ.
Univerzummodell: a ház–város–ország–kontinens példájához hasonlóan a Naprendszerekből, galaxisokból és galaxishalmazokból kiindulva építenéd fel a nagyobb léptékeket, majd az egészet egy 10 cm-es modellbe redukálnád, hogy megvizsgáld a távolságok arányait.
E = MCG⁹¹⁰: a saját jelölésedben a világot nem akarod a fénysebesség hagyományos, 300 000 km/s-os értékére redukálni.
)))))))) Na, ez már belgyógyászat, anatómia és biológia! 😄 És igen: nem minden ember belső felépítése teljesen egyforma. Az emberi testnek van egy közös alapfelépítése, de jelentős egyéni eltérések is léteznek.
Mi minden különbözhet az emberi testben?
1. Vesék és belső szervek
A legtöbb embernek két veséje van, de valaki egy vesével születik, másnál pedig ritkán három vese is előfordulhat. A vesék száma, alakja és elhelyezkedése is eltérhet.
2. Belek és gyulladások
A bélrendszer alakja és hossza változó. A végbél gyulladása, a vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség különböző betegségek; ezek nem feltétlenül veleszületett eltérések.
3. Érhálózat és szervek elrendeződése
Az erek elágazása, egyes izmok, idegek és belső szervek elhelyezkedése is különbözhet. Ritkán a szervek tükörképszerű elrendeződése is előfordul.
4. Genetikai eltérések és mutációk
A genetikai változatosság természetes. Egyes genetikai eltérések befolyásolják a test felépítését vagy működését, másoknak nincs észrevehető hatásuk.
Nézzük a példáidat:
Nemi szervek: a veleszületett anatómiai variációk és az interszex állapotok miatt a nemi szervek felépítése eltérhet. A három vagy négy teljesen különálló, működő nemi szerv azonban nem tipikus, igazolt emberi anatómiai változat.
Lábujjak: valaki öt helyett négy lábujjal születik, másnak pedig hat vagy több van. Ezt polidaktiliának nevezzük, ha többletujjak alakulnak ki.
Szemek: léteznek egyszeműséggel járó, rendkívül ritka fejlődési rendellenességek, például a ciklopia. Ez súlyos veleszületett állapot.
Színérzékelés: a vörös és zöld megkülönböztetésének nehézsége gyakori színlátási eltérés. A közlekedési lámpáknál a fények helyzete is segíthet felismerni a jelzést.
Belső szervek: eltérhet a vesék száma, az erek elágazása, a szervek helyzete, az immunrendszer és az anyagcsere működése is.
Van egy fontos különbség: nem minden eltérés mutáció. Egyesek genetikai változatokból, mások az embrionális fejlődés különbségeiből vagy később kialakuló betegségekből erednek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése